kajak

Helyszín: Balaton - Pálköve

Időpont: 2010. április 3 - 4.

Szállás: Faházakban, fürdőszoba, WC, kalandkomfort. 

Utazás: Egyénileg, vagy a Vidám Kisbuszban.

A programról: A tavasz első nádasillatú, napsütéses, Balatonzöldülős, mosolygós, lebarnulós hétvégéjét kínáljuk Neked úgy, hogy még a locsolkodásra hazaérsz! 

Első nap: A találka után elfoglaljuk a szállást, gyors bepakolás, majd irány a tó! Terveink szerint ellapátolunk Badacsony felé, időjárástól és erőnktől függően. Badacsonyban teszteljük a lángos felhozatalt, mert reményeink szerint a jó idő, és a tavasz első sugarai a lángoskészítő kisiparosokat is a helyszínre szólítják. Délután nyeregbe pattanunk és tekergünk egyet két keréken a Káli-medence legizgalmasabb részein. Az este rituális keretek között pácolt húst fogunk magunkhoz venni némi nemű borral barátkoztatva. Közös főzés, ésatöbbi.

Második nap: Reggel vízre szállunk és irány Révfülöp. Dél körül újra a kulináris élvezetekbe hajszoljuk magunkat és meghekkelünk egy-két igazi balatoni hekket. A kitartóak ellapátolnak a szemesi strandig. Hazaindulás a délutáni órákban.

lebarnulós, tavaszolós, bezsongós,

emeletes ágyas, még akár eső is lehet

Kinek ajánljuk: tavaszváróknak, tinédzsereknek,

Nehézség: a túra bárki számára könnyen teljesíthető, a napi távok 10-15 km.

Részvételi díj: 14.500 Ft/fő, amely tartalmazza:

A részvétei díj nem tartalmazza:   

Jelentkezési határidő: 2010. március 8., a részvételi díj 50%-nak befizetésével.
A fennmaradó 50% kifizetése legkésőbb az indulás előtt 1 héttel, egyéb költségek a helyszínen fizetendők.

A teljes összeg a jelentkezési határidőig történő befizetése esetén a részvételi díjból 5% kedvezményt adunk.

A Balaton-felvidék lenyűgöző természeti-tájképi világának egyik koronaékszere ez a romantikus, békés, idilli táj. Egyedülálló tájképi értékei mellett kőzettani, növény- és állattani kincsei is kimagaslók – ami azonban valóban egyedülállóvá teszi ezt a területet, az a remény. Annak a reménye, hogy lehet így, élhet így az ember, ahogy a táj tanúsága szerint itt él évszázadok óta. Hogy nem elvesz és tönkretesz, hanem hozzáad és eggyé forraszt. Király-kő, Kecske-hegy, Fekete-hegy, Köves-hegy, Boncos-tető: a medencét északról bazalthegyek, délről a permben képződött vörös homokkőből álló dombok, keletről mészkő- és dolomithegyek, nyugatról pedig homokkődombok ölelik körbe. A medence belsejében is ritka értékű geológiai képződményeket találunk: szélformálta bazaltszobrokat, kőzsákokat, vulkáni kúpokat. A Köveskál mellett magasodó Hegyes-tű vulkáni kúpot szinte lebányászták, ám a felhagyott bánya udvarából – a bazaltoszlopok mellett – most közvetlenül látható a fé lbevágott vulkáni kürtő és a beledermedt láva, a bazalt. A Köveskáltól Kapolcsig tartó bazaltfennsík pedig egészen különleges látvány. A felszíni csupasz kőzet mélyedéseiben kis "tengerszemek" csillognak: mind egy-egy különálló kis élettér. És még ezt is lehet fokozni, hiszen Szentbékálla mellett világviszonylatban is egyedülálló képződmény, hatalmas kőtenger várja a látogatót. A medence kis falvainak lakói a terület nagy részét művelésbe vonták, de az eredeti sztepprét mozaikja sok helyen megmaradt, leghíresebb közülük a Köveskál melletti Sásdi-rét. Ez a terület a szigorúan védett jégkori maradvány lisztes kankalin utolsó ismert előfordulási helye. A nedvesebb, részben vagy állandóan víz áztatta területeken sok helyütt megmaradtak az igen fajgazdag láprétek, kiszáradó kékperjés láprétekkel körbevéve. Legszebb talán a Tódi-kút gyapjúsásos láprétje. Ezek a többé-kevésbé természetes területek olyan ritka növényfajok túlélését biztosítják, mint az orchidea-fajok (mocsári nőszőfű, vitéz kosbor, mocsári kosbor, pókbangó stb.), nőszirmok, kornistárnics, vidrafű. A Barkás-tó és a Monostori-tó tőzegmohás lápja szintén szigorúan védett. A medence erdős részein mészkerülő tölgyeseket, hársas törmelékerdőket, cserszömörcés-molyhostölgyeseket, az északi részeken gyertyános-bükkösöket találunk. Gazdag a medence lepke-, szitakötő- és bogárfaunája is. A Káli-medence kis falvai legalább annyi látnivalót szolgáltatnak, mint a természeti környezet. A területen már a rómaiak is megtelepedtek, erről a kékkúti emlékek tanúskodnak. Később a Kál-nemzetség vette birtokába a tájat. Ma apró, megújuló falvak, kis pincék, rendben tartott, évszázados parasztházak, vízimalmok jellemzik a tájat. Híresek a szőlőtermelés és a borászat római korig visszanyúló emlékei.